Szerbia / Vajdaság

Ci-Fi Civil Központ: A Ci-Fi Civil Központ 2007-ben alakult meg Zenta községben a délvidéki civil szféra erősítése céljából. Szervezetünket az az igény hívta létre, hogy a környéken tevékenykedő kisebb civil szervezeteket összefogjuk, koordináljuk őket, segítsük munkájukat, informáljuk a pályázatokról, képzésekről, a civil szférát érintő egyéb kérdésekről.

Cisz: A Cisz az egyetlen olyan vajdasági magyar ernyőszervezet, amely egész vajdaság területéről ágazati hovatartozás nélkül soraiba tömörít vajdasági magyar civil szervezeteket. 2008 januárjában került bejegyzésre Szabadkán. Jelenleg 65 tagszervezettel rendelkezik. Célja a vajdasági magyar civil szervezetek együttműködésének és tevékenységének hatékonyabbá tétele. Célcsoportok: a vajdasági magyar civil szervezetek (azoknak a vezetői, vezetőségi tagjai, projektumvezetői).

Eddigi programjaink: I. Párbeszédfórum, II. Csupacivil Párbeszédfórum – Párbeszéd kezdeményezése a civil szervezetek és a politikum között majd a vajdasági magyar civil szervezetek között. Támogatáspolitikai reformjavaslatok megfogalmazása. Civil Fórum című rádióműsor kezdeményezése. Magyar civil jövő Vajdaságban című konferencia. Aktívan közreműködtünk a Vajdasági Magyar Civil Stratégia elkészítésében. Vajdasági Magyar Civil Kataszter működtetése 3 évig. Nyilvánossági Kommunikáció – 5 modulos szeminárium. Nemzeti Sorskérdéseink című előadássorozat a Százak Tanácsa közreműködésével. Észak-bácskai Civil Központ működtetése. Fórumok szervezése, jogi, pénzügyi és egyéb tanácsadás civil ügyekben. A Cisz tagja a Civil Együttműködési Tanácsnak.

Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség:   A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 1992-ben alakult meg a Vajdaságban működő kulturális alkotóműhelyek, művelődési egyesületek, hagyományápoló közösségek ernyőszervezeteként. Szervezetünk több ízben az akkori magyarországi Művelődési Minisztérium és a budapesti székhelyű Magyar Művelődési Intézet szakmai támogatásával a népzeneoktatók és együttesvezetők továbbképzéseit szervezte a Vajdaságban (1993-tól), valamint (1995-től) a néptáncegyüttesek vezetői számára szervezett táncoktató képzéseket. 1992-től a 2000-es évekig közel 30, a népi hangszerek és népi ének oktatására vonatkozó, továbbá a délvidéki népi élet szokásvilágához és -rendjeihez, néprajzához, hagyományaihoz kötődő tábort is szervezett. 2013-ban részt vállal a Külhoni magyarság értéktárába javasolt egyes elemek (szellemi kulturális örökség-elemek) kidolgozásában, azok felterjesztésében.

A Szakegyesületek és Társulatok Szövetsége 1965-ben alakult szakmai szervezeteket összefogó ernyőszervezet a 2000-es évek közepére a társadalmi-gazdasági környezet változása miatt elvesztette azt a szerepét, amelyet alapítói ötven évvel ezelőtt szántak neki. A kilencvenes évektől folyamatosan kezdett megváltozni a szövetség tagjainak tevékenysége. E folyamat eredményeként a szövetség mindinkább elvesztette a gazdasági-szakmai jellegű profiját és egy általános civil érdekvédelmi és szolgáltató szervezetté alakult át. Szabadka gazdaságának leépülésével a gazdasági-szakmai szervezetek száma folyamatosan csökkent, és ezzel egy időben az egy adott cél elérése érdekében alakult civil szervezetek száma pedig növekedni kezdett, ami a szövetség tagságára is hatással volt. 2019-ben a szövetség tagjai között a már kimondottan gazdasági-szakmai szervezetek csak kis mértékben találhatók meg, a tagság túlnyomó részét a klasszikus civil szervezetek teszik ki. Ez a változás egyben biztosította is a szövetség fennmaradását, hála az akkori vezetőség józanságának és előrelátásának, akik felismerték a tényt, hogy a szakmai szövetségek ideje elmúlt és a civileké kell, hogy legyen a szerep a társadalom építésében. Mára főként a civil szervezetek teszik ki a tagság nagyobb részét, amelyeknek 85%-a magyar szellemiségű, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy többségében magyar irányultságú civil központként működik Szabadkán. Jelenleg 27 egyesület tagja a szövetségnek, amelyek nagy része jelenleg is aktív a tevékenységi körükbe, a kultúra, az oktatás, a tudomány, a tájékoztatás a környezetvédelem, a területfejlesztés, a regionális politikák, a turizmusfejlesztés, a józan életre nevelés, és a mezőgazdaság, a mérnöki tevékenységek és az egészségügy is megtalálható.

A Szövetség stratégiai célja 2010-től az volt, hogy a saját tulajdonában lévő épületben mely Szabadka legszűkebb központjában található kialakítsa a Civil Ház elnevezésű ernyőszervezetet, ahol az eddigi szervezetek mellett további civil kezdeményezéseket be tud fogadni. Az épület, amiben a Szövetség székel, teljes mértékben megfelel ennek a funkciónak, számos irodával, egy nagy és egy kisebb konferencia és tanácsteremmel rendelkezik, valamint egy közös helyiséggel, ahol a szervezetek találkozhatnak, eszmét cserélhetnek. A tagegyesületek ezeket az erőforrásokat ingyen vagy nagyobb igény esetén jelképes összegért használhatják. A Szövetség fenntart egy szakszolgálatot, amelynek keretében két munkavállaló könyvelési és szervező titkári feladatokat lát el a tagegyesületek részére.

Maga a szervezet semmilyen állami sem pedig önkormányzati normatív támogatást nem kap, egyedül saját bevételeiből tartja fenn magát, ami a jelképes tagsági díjból, székhelye egy részének bérbeadásából illetve pályázati valamint szponzori támogatásokból áll. A Szövetség fő döntéshozó szerve a közgyűlés, amelynek tagja minden tag egyesület képviselője és mely évente minimum egy alkalommal ülésezik. Az operatív munkát az igazgató bizottság végzi, a szakszolgálattal közösen.

A közgyűlés elnöke Bencsik István, biológus, nyugalmazott újságíró, környezetvédelmi szakember.

Az igazgató bizottság elnöke Ricz András a regionális tudományok doktora, területfejlesztési szakember és projektmenedzser.

A szakszolgálat munkatársai Erdélyi Mészáros Melinda, könyvelő és Stausz Edina szervező titkár.