A civil szervezetek helyzete 1. rész: Negyven százalékkal nőtt a civilek állami támogatása
– Az Oikosz Alapítvány tanulmánysorozata
Miközben Magyarországon a lakosság százalékos arányához képest magas számban, 62 ezer civil szervezet végez társadalmilag hasznos munkát, illetve a kormányzat egyre nagyobb, a rendszerváltás óta a legmagasabb mértékű támogatást nyújtja a közhasznú tevékenységük segítésére, néhány kisebb, leginkább külföldről támogatott álcivil szerveződés folyamatosan próbálja úgy hangolni a nemzetközi közvéleményt, mintha a magyar kormány elnyomná a hazai civil világot. Pedig a tények épp az ellenkezőjét bizonyítják.
(Az Oikosz Alapítvány civil munkacsoportja és a PolgárPortál szerkesztősége több részes cikksorozatának első részében a civil szféra jelenlegi helyzetét, leggyakoribb tevékenységi köreit, illetve az állami támogatások mértékének folyamatos növekedését elemezte a KSH adatainak segítségével.)
A leginkább Soros pénzekből fenntartott féltucatnyi szervezet politikailag motivált állításaival szemben a tények a következők.
2010-2015 között több mint 40%-kal nőtt a civil szervezetek összes állami támogatása, melyek közül csupán néhány százalékuk foglalkozik politikával.
A szervezetek nagy része, ahová az állami támogatások – leginkább pályáztatás útján érkeznek – klasszikus civil tevékenységet végeznek. Időseket, betegek, fogyatékosokat ápolnak, gondoznak és foglalkoztatnak. Védik a természetet, óvják a környezetünket, szemetet szednek, és önkéntesek ezreivel építik, szépítik a lakókörnyezetünket. Hagyományápolással, vagy tartalmas szabadidő eltöltéssel kapcsolatos kulturális rendezvényeket szerveznek, esetleg hitbéli közösségeket építenek. Nem utolsó sorban pedig adakoznak, segítik a rászorulókat.
A KSH adatai szerint a nonprofit szervezetek 2015–2016 között az alábbi tevékenységeket végezték:
Az alapítványok jelentős részének tevékenysége a korábbiaknak megfelelően az oktatáshoz (33%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (15%) kötődik. A társas nonprofit szervezetek körében az előző évhez hasonlóan a szabadidős (23%) és a sportegyesületek (19,5%), valamint a kulturális szervezetek (14%) aránya a legnagyobb.
A KSH adatai szerint 2010-2015 között több mint 40%-kal nőt a civil szervezetek összes támogatása.
A civil szektor éves bevételei 2010 óta növekedésnek indultak, amely 2014-ig nagyobb részt a magán-, kisebb részt az állami támogatások növekedésének köszönhető, azonban a 2015. évi adatok alapján az állami támogatások 15,4%-os növekedést, a magántámogatások pedig csökkenést mutatnak (4,6%).
A civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010 és 2015 között évi 144 milliárd forintról évi 202 milliárd forintra növekedett, amely 40,3%-os növekedést mutat.
A tényekből kiolvasható továbbá az az állítás is, hogy a civil szervezetek közel kétharmada részesül valamilyen állami támogatásban, amelyből működését, tevékenységét, programjait, illetve rendezvényeit tudja finanszírozni.
A civil szféra éves bevételeinek alakulása 2007-2015 között
Meg kell említeni, hogy a magán- és az állami támogatások összefonódásából kialakuló összeg növekedésének egyik fontos és fenntartható eleme lehet a jövőben a 2015. január 1-től bevezetett új adófelajánlási rendszer, amely nevében „rendelkezés az adóról” hasonlít a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlására, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá. Az adózó a filmalkotás támogatása, előadó-művészeti szervezetek támogatása, látvány-csapatsportok támogatása célokra tehet felajánlást.
Az állami támogatásokból származó bevételi források megoszlása a 2015. évben a következőképpen alakult:
A KSH adataiból kiolvasható, hogy nem csupán a támogatás mértéke, hanem a támogatásban részesülő szervezetek száma is nagymértékben nőtt.
A Nemzeti Együttműködési Alapnál soha ennyi klasszikus tevékenységet végző civil szervezet nem pályázott még, mint 2016-ban, és a keretösszeg is a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű állami támogatás.
A magántámogatásokból származó bevételi források megoszlása a 2015. évben a következőképpen alakultak:
Elmondható tehát, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a magántámogatások mértéke is, habár 2015-ben egy kissé megtorpant ez a folyamat, de a kormányzat jogszabályi keretekkel, illetve az önkéntesség kultúrájának terjesztésével igyekszik ezt növelni, illetve a tények szerint igaz az is, hogy az állami támogatások növekedésének köszönhetően mindezek ellenére a civil szervezet bevétele a következő években is látványosan emelkedni fog.
Összefoglalva: az Orbán-kormány 2010-es regnálása óta, minden politikai szándéktól vezérelt kritika ellenére, negyven százalékkal növekedtek a civil szektor bevételei; az állami támogatások jelentős emelkedésének köszönhetően pedig egyre több közhasznú szervezet végez társadalmilag hasznos munkát. A szervezetek legnagyobb része klasszikus civil szervezetként működik, csupán elenyésző, de annál hangosabb, jobbára külföldi pénzből eltartott, jogvédőnek meghatározott szervezet állítja csupán idehaza, illetve most már rendszeresen nemzetközi színtéren is, hogy a kormányzat elnyomja és ellenségként kezelné a magyar civil szférát. Amely állítás, a fentebbi tények alapján valótlanságot tartalmaz; illetve vagy rosszindulatból, vagy politikai motivációból, esetleg tudatlanságból ered.
A következő részben a civil szervezetek nemzetgazdaságban betöltött szerepét, illetve egyre növekedő súlyát fogjuk elemezni.
A tanulmányt készítette és cikkbe foglalta az Oikosz Alapítvány civil munkacsoportja és a PolgárPortál szerkesztősége (KSH adatok alapján)
Forrás:polgarportal.hu